Felezd vagy ne, ez itt a kérdés!

Avagy jó ötlet-e a gyógyszereinket több darabban bevenni…

Miért is „aprítjuk” a gyógyszereinket?

Leggyakrabban azért, mert a hatóanyagot tartalmazó tabletta nem áll rendelkezésre számunkra megfelelő dózisban, de előfordulhat, hogy a készítmény olyan nagyméretű, hogy nehézségekbe ütközik a lenyelése. Emellett előfordulhat az is, hogy pusztán gazdasági megfontolásból, kétszer akkora hatáserősségű szert kérünk/ír fel nekünk az orvos fel, sok esetben ugyanis ez nem sokkal, vagy egyáltalán nem drágább, mint a fele annyi hatóanyagot tartalmazó. Majd ezt törjük félbe. Ennek eredményeként egy doboz készítmény, ami például 30 napra elegendő adagot tartalmazna, megfelezve 2 hónapig is kitart (számokban kifejezve, ha 20 mg-ra van szükségünk naponta egy hatóanyagból, akkor ugyanezt a hatóanyagot egy 40 mg-os formában tartalmazó tablettát megfelezve, 2 napra elegendő mennyiséghez jutunk).

Az esetek egy részében a tabletta felezésével nincs is gond, ha képesek vagyunk a tablettákat (viszonylag) pontosan kétfelé szelni. Még jobb, ha gyógyszertárakban is kapható tabletta-felező „kütyük” segítségét vesszük igénybe, ezekkel lehet a legpontosabban felezni a készítményeket, ha jól használjuk őket.

Milyen veszélyeket rejthet egy „töredék” tabletta?

Először is, a gyógyszereket eltörve azok állománya sérül, könnyebben morzsolódnak, ami anyagveszteséghez vezethet.

Másrészt sok esetben, főleg az említett „kütyük” nélkül nem vagyunk képesek két tökéletesen egyforma félre osztani egy tablettát, hiába is próbálkozunk, sok esetben még akkor sem, ha a tablettán felező, vagy negyedelő vájat van. A sikertelen felezési kísérlet eredményeképpen a két térfél nem fog egyenlő mennyiségű hatóanyagot tartalmazni, amely adagolási hibát okoz.

A felezhetőségi helyzetet bonyolítja, hogy manapság számos olyan gyógyszer van forgalomban, amelyik módosított hatóanyag-leadással rendelkezik. Ezek jó része egyáltalán nem is felezhető. Na nem azért, mert nem tudnánk felezni, hanem mert a felezés súlyos következményekkel járhat.  Ezek a készítmények olyan speciális technológiával készülnek, hogy eltörve, felezve, tönkretehetjük a belső és külső szerkezetüket, teljesen megváltoztatva ezáltal a készítmény emberi testben történő viselkedését. Ilyenkor sok esetben hamarabb, nagyobb mennyiségű hatóanyag szívódhat fel a vérkeringésbe, ami túladagoláshoz vezet, ennek eredményeképpen akár súlyosabb mellékhatásokba is torkollhat. Ennek ellenkezője is előfordulhat: a sérült készítmény érzékeny hatóanyaga a gyomorsav hatására elbomlik, így nem lesz képes terápiás hatását kifejteni. Vannak hatóanyagok, amelyek a gyomor nyálkahártyáját károsító hatóanyagot tartalmaznak, így ezeket a készítményeket a gyomorsavnak ellenálló, de a bélnedvben feloldódó védőbevonattal látják el. Megsértve a bevonatot (felezve, széttörve), megszűnik a védelem, így a nyálkahártyát irritáló hatóanyag gyomorbántalmakat, a tablettát hosszabb időn keresztül ilyen módon alkalmazva akár fekélyesedést is okozhat. Olyan gyógyszernél, amely a hatóanyagot időzítve adja le (az ún. kronoterápiás rendszerek viselkednek így), a szerkezet megbontásával az időzített hatás ugyancsak elvész.

Miről ismerhetőek fel a módosított hatóanyag-leadású készítmények? (Figyelem! Ez nem feltétlen azonos a nem felezhető készítményekkel, de számos esetben igen, mivel szoros az összefüggés!)

A módosított hatóanyag-leadással rendelkező készítmények gyártásmódját jelölendő, a gyógyszerek termék nevei speciális rövidítéseket tartalmazhatnak (ezek leginkább betűszavak a terméknevek mellett), melyek utalnak a hatóanyag-leadásuk módjára. Néhány példa a teljesség igénye nélkül:

Amennyiben a fenti jelzések valamelyikét olvassuk a gyógyszer csomagolásán a terméknév részeként, jó eséllyel nem felezhető készítménnyel állunk szemben!

Tartsuk szemünk előtt a következőket, ha egy tabletta felezésében gondolkodunk:

1. Mielőtt a felezés mellett döntenénk, mindenképpen olvassuk el a betegtájékoztatót, vagy kérjük ki az orvos vagy a gyógyszerész tanácsát, lehet-e egyáltalán felezni a készítményt?
2. Csak egy-egy tablettát felezzünk és ne a teljes dobozt! A törött felületen a készítmény hatóanyaga érzékenyebb lehet az levegő oxigénjére és a páratartalmára, ami néhány esetben idő előtti hatóérték-csökkenést eredményezhet. Ne tartsunk tehát felezett gyógyszert sokáig fürdőszobában, ahol nagy a páratartalom, illetve meleg helyen (pl. zárt autó).
3. Gyógyszerek felezéséhez lehetőleg ne használjunk ollót, kést, reszelőt, mert ezekkel egyenetlenül, morzsalékosan vágunk! Szerezzünk be a patikából gyógyszerfelező eszközt, mellyel biztonságosan és pontosan tudjuk kettévágni a tablettát. Fontos, hogy használata után mindig tisztítsuk meg, hagyjuk teljesen megszáradni, vagy töröljük szárazra, mielőtt a következő gyógyszert vágnánk vele! Így elkerülhetjük a különböző gyógyszerekből származó, a vágás során keletkezett por összekeveredését. Csak kerek ill. hosszúkás alakú tabletták felezhetőek ily módon, különleges, furcsa alakúak nem!
4. Ha egy gyógyszerről egy másikra váltunk, vagy az orvos másik készítményt ír fel, mindig kérdezzük meg az orvost vagy a gyógyszerészt, hogy az új gyógyszert is szedhetjük-e felezve, amennyiben az eredeti szert is feleztük. Ugyanis azonos hatóanyagot, azonos dózisban és látszólag hasonló formában tartalmazó gyógyszerek előállítási módja különbözhet, ami befolyásolja a felezhetőséget!

A felezhetőség, szétrághatóság témájáról videó is készült, amely ide kattintva érhető el!

Forrás:

• Prof. Dr. Hódi Klára előadása: Korszerű hatóanyag leadó rendszerek 1-2.
• Dr. habil. Dévay Attila: A gyógyszertechnológia alapjai
• http://www.safemedication.com/safemed/PharmacistsJournal/TheDosandDontsofTabletSplitting.aspx
• https://www.fda.gov/Drugs/ResourcesForYou/Consumers/BuyingUsingMedicineSafely/EnsuringSafeUseofMedicine/ucm184666.htm
• https://www.fda.gov/ForConsumers/ConsumerUpdates/ucm171492.htm
• https://www.drugs.com/article/pill-splitting.html
• https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC2827917/

Összeállította: Treitz Diána, Pál Szilárd